Dobrovnik – Dobronak

Zgodovina Dobrovnika – Dobronak története

Davno navzočnost človeka v našem kraju potrjuje najdba kamnitega dleta, o antični naselbini pa pričajo gomile, ki se nahajajo južno od vasi. V rimski državi je naše ozemlje pripadalo provinci Panoniji. Tod je vodila pomembna cesta, ki je povezovala Poetovijo (Ptuj) s Savarijo (Szombathely). Po izkopaninah sodeč naj bi bila intenzivnejša rimska kolonizacija v pasu od Lendave ob vznožju Goric prek Dobrovnika, Bogojine in naprej proti zahodu.

Pecat_obcine_prazen_147Dobrovnik se prvič omenja leta 1270, na pečatu trga Dobrovnik pa je leto 1280 zabeleženo kot leto nastanka naselja. Naselje se leta 1322 omenja kot trg (oppidum), kar pomeni, da je bilo pomembno podeželsko naselje s pravico trgovanja in pobiranja d avkov. Leta1389 listine omenjajo naselje celo kot mesto (civitas). V 14. stoletju je kraj sestavni del posesti Dolnjelendavskih grofov Banffyjevih, po njihovem izumrtju so lastniki postali Eszterházyjevi.

V prvi polovici 17. stoletja je kraj in njegovo okolico zajelo protestantsko gibanje, ki je imelo močno podporo v družini Banffyjevih. Leta 1747 je Dobrovnik zajel velik požar, v katerem sta pogorela tudi cerkev in župnišče, vključno z župnijskim arhivom. V naslednjih 50-ih letih se je bogoslužje odvijalo v skromni leseni stavbi. Današnja cerkev Sv. Jakoba je bila zgrajena med leti 1794 in 1796 ob izdatni podpori kneza Eszterházyja in vernikov.

Za drugo polovica 19. stoletja in začetek 20. stoletja je za kraj značilen visok prirast prebivalstva. To je povzročilo množično izseljevanje (sezonski delavci). V tem obdobju   se je močno razmahnila obrtna dejavnost (lončarstvo) in trgovina. V vasi so delovali trije trgovci, leta 1878 pa so odprli prvo gostilno.  Leta 1911 so zgradili opekarno, ki je obratovala do leta 1979. Med prvo svetovno vojno je gospodarstvo nazadovalo, napredek je prinesla nova žaga, ki jo je po prvi svetovni   vojni dal zgraditi Janez Toplak (1922). Leta 1930 je dobrovniška pošta dobila prvo telefonsko centralo.

V obdobju po drugi svetovni vojni so za kraj pomembne naslednje pridobitve:

  • elektrifikacija (1952)
  • izgradnja sodobnega šolskega poslopja in stanovanjskega bloka (1962)
  • izgradnja vodovoda (1971)
  • izgradnja zdravstvenega doma (1972)
  • reguliranje potoka Bukovnice (1973-1975)
  • izgradnja vrtca (1979)
  • izgradnja sodobnega kulturnega doma (1982)
  • izgradnja šolske telovadnice (1994)
  • kraj je z naseljema Žitkovci in Strehovci postala samostojna občina (1998)

A településünkben már régmúlt idők óta jelen van az ember, erről egy kővéső tanúskodik, az ősi településről pedig a falutól délre található halmok tanúskodnak. A Római Birodalom alatt a terület a Pannónia Tartományhoz tartozott. Településünkön egy jelentős út vezetett át, amely összekötötte Poetoviát (Ptujt) és Savariát (Szombathelyt). Az ásatások szerint a római gyarmatosítás intenzívebb volt Lendvától kezdve, a hegy lábánál, Dobronakon át Bogojinaig és tovább nyugatra.

Dobronak első említése 1270-ből való, a mezőváros bélyegzőjén pedig az 1280-as évszám szerepel a falu létrejöttének esztendőjeként. A falu 1322-ben mezővárosként (oppidum) kerül megemlítésre, ami azt jelenti, hogy jelentős szerepet töltött be a vidék életében, kereskedelmi és adógyűjtési joggal bírt. 1389-ben az írásos emlékek a faluról városként (civitas) tesznek említést. A 14. században a város szerves része az Alsólendvai grófok, a Bánffy család birtokának. A Bánffyak kihalását követően az Eszterházyak tulajdonába kerül.

A 17. sz. első felében a települést és környékét elárasztotta a protestantizmus mozgalma, amelynek a Bánffy család nagy támogatója volt. 1747-ben Dobronakon nagy tűz pusztított, amelyben mind a templom, mind a paplak, a plébánia irattárával együtt leégett. Az ezt követő 50 esztendőben az istentisztelet egy szerény, fából készült épületben zajlott. A jelenlegi Szent Jakab-templom 1794 és 1796 között épült, Esterházy herceg és a hívők bőséges támogatásával.

A 19. század második felében és a 20. század elején a településre jellemző a magas népességnövekedés. Ez tömeges kivándorlást eredményezett (idénymunkások). Ebben az időszakban nagyon elterjedt az ipari tevékenység (fazekasság) és a kereskedelem. A faluban dolgozott három kereskedő tevékenykedett. 1878-ban pedig megnyitották az első fogadót. 1911-ben építették egy téglagyárat, amely 1979-ig működött. Az első világháború alatt a gazdaság visszaesett, a haladást az új fűrészüzem hozta, amelyet az első világháború után Toplak János építtetett (1922). 1930-ban a dobronaki posta megkapta az első telefonközpontot.

A település jelentős szerzeményei a 2. világháború utáni időszakban:

  • villanyhálózat kiépítése (1952)
  • a korszerű iskolai épület és a lakótömb kiépítése (1962)
  • a vízvezeték-hálózat kiépítése (1971)
  • az egészségotthon kiépítése (1972)
  • a Bakonaki-patak szabályozása (1973-1975)
  • az óvoda kiépítése (1979)
  • a korszerű kultúrotthon kiépítése (1982)
  • az iskolai tornaterem kiépítése (1994)
  • a település Zsitkóc és Strehovci településekkel együtt önálló községgé válik (1998)

 

GYÖRGY DOBRONOKI – DOBRONOKI GYÖRGY (1588-1649)

Pomembna cerkvena osebnost, jezuitski profesor filozofije in teologije je bil rojen v Dobrovniku. Med leti 1627-1629 je bil rektor Zagrebškega, od leta 1630-1636 pa Trnovskega (Nagyszombat) jezuitskega semenišča. Pozneje je deloval v Sopronu in Humenneju. Leta 1646 je spet postal rektor Trnovske univerze. Imel je tesne stike z kardinarom Pázmányem, glavnim nosilcem madžarske protireformacije in baroka. V rokopisih je ohranjena vrsta njegovih teoloških del. Bil je tudi zgodovinar in najbolj izobražen svetovalec Pázmánya, ki je predlagal cesarju Ferdinandu za svojega naslednika prav Dobronoki Györgya, ta je to ponudbo zaradi svoje skromnosti zavrnil.

Fontos egyházi személyiség, jezsuita filozófia és teológia professzor. Dobronakon született. 1627 és 1629 között a zágrábi, volt rektora Zágráb, 1630 és 1636 között pedig a nagyszombati jezsuita szeminárium rektora. Később Sopronban és Homonnában dolgozott. 1646-ban ismét a nagyszombati egyetem rektora lett. Szorosan együttműködött Pázmány bíborossal, a magyar ellenreformáció és a barokk fő képviselőjével. Kéziratok őrzi számos teológiai munkáit. Történész is volt, valamint Pázmány egyik legműveltebb tanácsadója. Ferdinánd császárnak Pázmány saját utódjául éppen Dobronoki Györgyöt javasolta, aki aztán ezt szerényen elutasította.